Márton napja 1. rész

Ki volt Szent Márton?


November 11. napja Márton-nap, melyhez szorosan kapcsolódik a libából készülő ételek fogyasztása. Állítólag aki ezen a napon libát eszik, arra gazdagság és bőség vár az év hátralevő részében is, bár megjegyezném, hogy az már csak másfél hónap.

Na, de nem is ez a lényeg. A történetbeli Márton a középkorban római katona volt, és miután megelégelte a háborúsdit, áttért a keresztény hitre, és misszionáriusként járta a világot, így terjesztve a kereszténységet. Ennek híre ment, és a papi méltóságok úgy döntöttek, püspökké szentelik. Ám Mártonunk ezt nagyon nem akart, és ki tudja, milyen felindulásból, egy libákkal teli ólban próbált megbújni a szenteltetés elől. Csakhogy a kis jószágok hangos gágogásukkal lebuktatták az őt kereső katonák előtt. Így Mártonból püspök lett, az árulkodó libákból pedig vacsora.

A krónikák szerint e nap a fizetés (Márton-tallér), tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja volt.

Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje. Köszöntőt is mondtak, a gazda megfizette a bélesadót vagy rétespénzt. Márton vesszeje többágú volt, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó.

A bősi gazdák a disznóól tetejébe szúrták dögvész ellen. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. Bősön zsírral, szalonnával, kolbásszal ajándékozták meg a pásztort, esetleg pénzt is adtak.

Gyöngyösfalun például a kanász megkopogtatta az ablakot a következő szavakkal:

„Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Se mink nem kezdtek, se mink nem végezzek. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van.”

Baranya, a Mura-vidék lakói szerint Márton-napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág.

A Márton napi időjárásból következtettek a télre:
"Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható." Egy kalendáriumi regula szerint:
„Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”
Sokfelé azt tartják a Márton napi idő a márciusi időt mutatja.

A Márton napi lakomán elfogyasztott lúd csontjából is időjárásra következtettek: ha a liba csontja fehér, és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros.

Sokfelé rendeztek Márton napi bálokat, vásárokat.

Forrás:
Kovácsné Ági honlapja